Címe: Címtelen XD

Író: Any-me

Párosítás: Toshiya x Shinya

Minősítés: NC-17

Két turné közötti idő lehet unalmas is. Tapasztalta ezt Toshi-san is, ahogy a szállodai szobájában ücsörgött, és iszogatta az éppen nem hideg kólát. Mert persze meleg volt, és az összes elektromos berendezés felmondta a szolgálatot az épületben

- Ez nagyon jó! Itt ülök, unatkozom, sőt még ez a szar is meleg, és kint 40 fok van árnyékban is – morgott a fiú – vajon a többiek mit csinálnak?

Ahogy gondolkozott eszébe jutott, hogy majdnem mindenki városnéző körútra indult, és ahogy Die-san-t ismerte, minden hülyeséget képes volt megnézni, sőt haza is hozni. Ha eladó volt, eladó volt, ha nem akkor is haza hozta. Majd rájött arra, hogy hoppá még sincs annyira egyedül. Shin-chan is itt van valahol. De hol?

Hogy ezt kiderítse, felfedezőútra indult. De persze csak Shin-chan szobájáig jutott, ami éppen vele szemben van. Majd bekopogott.

- Hello! Shin! Bejöhetek?

De mivel nem jött válasz úgy gondolta, biztos, hogy bemehet. Mi van, ha Shin rosszul lett a melegtől és szájon át kell lélegeztetni? Bele gondolni is… háát, majd egy kaján vigyor jelent meg az arcánJMiután ezt elgondolta, kirázta a hideg, és azután benyitott a szobába.

- Shin! Itt vagy? – kérdezte megint

Most sem jött válasz. Benyitott a fürdőszobába, de ott sem találta.

Majd vissza kijött a hálóba, és egy dolgon megakadt a szeme. Shin dobverője, amit mindig mindenhova magával visz. Néha még azzal is alszik, de az már tényleg az ő magánügye. De most ott hevert az ágyon.

Toshi megfogta a dobverőt. Ahogy ott szórakozott vele, hogy valamikor még ő is tanult dobolni, valaki megjelent a háta mögött

- Toshi! Mit keresel itt? – érkezett a kérdés

Toshi megfordult, és ijedten bámult a személyre, aki Shi-chan volt.

- Shin! Kopogtam, de mivel nem jött válasz úgy gondoltam, hogy…

-… bejössz és megnézed, nem ájultam el-e a melegtől. – Shin

Toshi nézett, hogy ő pont ezt a dolgot gondolta mielőtt bejött ide, a különbség csak annyi volt, hogy ő tovább is vitte egy kicsit a gondolatot

- Hát…ő…ő…ő…nagyjából. De látom semmi bajod. – Toshi

- Igen, nincs semmi bajom, aranyos hogy aggódsz, de semmi bajom. – nyugtatta a dobos, aki közben helyet foglalt az ágyon

- Akkor jó… de hol voltál? Nem találtalak sehol? – Toshi

Shin az erkély fele mutatott. Toshi odanézett és látta, hogy komplett kis berendezése van már ott dobosuknak. Nyugágy, mellette naptej, hűtött sör, napernyő egy kép Miyu-ról. (persze ezt is mindenhova magával vitte)

- oh a kis cseles. – Toshi nézett mosolyogva Shinre

- nos, miért is kerestél igazából? – kérdezte a dobos, közben felállt és elindult hogy becsukja a terasz ajtót

- hát, az igazat megvallva, egy kicsit unatkoztam…és gondoltam hogy csinálhatnánk együtt valamit ameddig a többiek, visszajönnek, és Die élménybeszámolót tart. - Toshi

Shin lehúzta a redőnyöket

- És pontosan mire gondoltál? – kérdezte a dobos – majd megfordult és elég erőteljesen Toshi-ra nézett

- Nem tudom… valamit. – Toshy

Shin megindult az ajtó felé

- Jó, addig ameddig találgatsz, lemegyek a bárba és hozok valamit inni. – Shin

- Rendben. - Toshy

Majd Shin kilépett az ajtón, és maga után becsukta azt.

Ahogy Toshy ott ült az ágyon és gondolkodott, mit kéne csinálni, rápillantott a megint az ágyon heverő két dobverőre. Majd lassan megint az előbbi kaján vigyor jelent meg az arcán. Azután felkapta azt, és átviharzott vele a saját szobájába.

Shin mikor belépett a szobába meglepődött, hogy Toshy nincs ott. Majd egy nagyobb meglepődés érte, mikor a dobverőit sem találta.

- To-chan! Te hiperaktív hülyegyerek!! – mérgelődött a dobos, majd elindult Toshy szobája felé, hogy visszaszerezze a dobverőjét.

Nagy slunggal, kopogtatás nélkül kivágta Toshy szobája ajtaját.

- HARA TOSHIMASA! Anyukád nem mondta neked, hogy ne vedd el más cuccát, mert könnyen beverhetik az orrodat?! – kérdezte tajtékzó fejjel

Toshy csak ült egy hatalmas bőrfotelben, és kezében szorongatta a dobverőket.

Közben pedig még mindig ott ült arcán az a vigyor.

Shin elindult Toshy felé, hogy ő most visszaszerzi a dobverőket.

- Ácsi szívem ácsi. – Toshy

Shin lefagyott, és csak bámult Toshy-ra.

- „ácsi szívem ácsi”????

- mi? Mi ez az egész? Agyadra ment a meleg? – Shin

- nem, csak unatkozom, és valamivel el kell ütni az időt. – Toshy

Shin-nek még nagyobb lett a feje

- Pont azzal, hogy mások cuccait lopkodod????!!! - Shin

- Akár. – Toshy – Visszakaphatod, ha persze jó kisfiú leszel.

Shin még jobban lefagyott.

- Ezt mire érted? – kérdezte lepődötten

Toshy lassan felállt a bőrfotelből és közelebb lépett Shin-hez, aki még mindig értetlenül nézte.

- Ne csinálj úgy, mintha nem tudnád, mire gondolok. – Majd hírtelen megfogta a dobos arcát és ugyan azzal a hírtelen mozdulattal megcsókolta. Shin először fel se fogta a dolgokat. De majd azután miután felfogta, tolni kezdte magától a fiút.

De Toshy nem engedett, és a legközelebbi oldalfalnak préselte a dobost.

Shin még egy kis ideig próbálta volna eltolni magától a basszusgitárost, de azután, még is engedte, hogy Toshy nyelve szabadon bóklásszon az ő szájában.

Pont annyira ellenkezett amennyire kellett. Hiszen mindvégig várt erre a pillanatra. Már régen szerette volna ilyen közel érezni magához Toshy-t.

Mikor ajkaik elengedték egymást Shin kinyitotta a szemét, és hevesen levegő után kapkodott

- Már is kifáradtál? Pedig most jön még a java. – Mondta Toshy, közben oldalra dobta a dobverőket, és Shin két kezét feje felé felszorította a falra

- Hagyd… ezt abba. – mondta a dobos

- Mert? Különben? – Kérdezte egy kicsit fölényes hangon a fiú

Közben pedig keze már a dobos gatyájában járt, és érzékeny helyeket simogatott.

- ahh… hagyd abb… mpfff. – de nem tudta befejezni a mondatot, mert Toshy megint megcsókolta. És közben keze már rutinosan le és fel mozgott a dobos gatyájában, semmit el nem sietve.

Mikor Toshy abbahagyta a csókot, Shin halk nyögésekben tört ki. A basszusgitáros közelhajolt a dobos füléhez, és halkan súgta neki, miközben játszott a fiú fülcimpájával, amitől az csak mégjobban megőrült, és már ott volt, hogy mindjárt elmegy

- Valld be, mindig is tetszettem neked. Én rám soha nem tudtál haragudni, és én rám soha nem néztél úgy, mint a többiekre, mikor szórakoztunk veled. Mindig is tetszett, ha én ugrattalak.

- ahhh… ez… ez nem igaz… - válaszolta zihálón Shin

Toshy elvette a fejét és ránézett a dobosra. Kezét kivette a gatyájából és megnézte nedves tenyerét.

- Azt mondod nem igaz? Akkor ez mi? – közben lenyalta a középső úját

Shin megint csak nem válaszolt és elfordította vérvörös arcát. Mikor Toshy elengedte a szorításból mindkét kezét, a dobos lecsúszott a földre.

És saját kezét bedugta a gatyájába. Gondolván most már úgy is mindegy. Toshy rájött arra, hogy nem közömbös felé. És éppen majd megőrült a vágytól.

De a basszusgitáros a karja után kapott és kirántotta a gatyájából.

- A-a. Nem-nem Shin. Ezt tőlem kell kérned, mint a dobverőidet is. – Toshy

Majd elengedte a fiú karját, ő saját maga pedig leült az ágyra.

- Nos? Meddig kínzod még magad? – Kérdezte a még mindig hevesen ziháló, és a vágytól szinte eszét vesztett fiútól

Shin lassan megemelkedett, és mint egy részeg ember, tántorogva és lassan elindult Toshy felé.

Majd mikor odaérkezett Toshy-ra hajolt és megcsókolta.

- Mit szeretnél? – Toshy közben keze megint bekalandozott a fiú gatyájába

- Kérlek…ahh… - Shin

- Mit? – Toshy

-… Dugj meg… hah… ahh…- Shin

- Ahogy akarod. – Válaszolta Toshy és magával húzva a fiút elfeküdtek az ágyon. Egyik keze még persze mindig Shin férfiasságát simogatta, másikkal hevesen vetkőztette.

Majd azután megszabadult a saját ruhájától is.

Szájuk megint egymáshoz tapadt, Shin karjait Toshy nyaka köré fonta és testét pedig megemelte, hogy ágyéka még jobban a fiú ágyékához nyomódjon.

- Ennyire akarsz? – kérdezte a basszeros elégedett hangon

-…i-igen…. – jött a válasz igaz alig érthetően

- Hát akkor tessék, még repetát is kapsz ha jó leszel. – Toshy – majd feje lejjebb csúszott Shin testén, minden egyes porcikáját megcsókolva. Majd mikor megtalálta a dobos legérzékenyebb testrészét, azt a szájába vette, és addig kényeztette, míg Shin el nem élvezett.

- AHH!!! – Shin – majd fejét hátra vetette, amikor érezte, hogy Toshy ujjai felcsúsztak testében. Először csak egy ujja volt fent, de azután duplázta a számot, kettő, majd három…

Azután Toshy felemelkedett a dobos fejéhez, megcsókolta, és akkor Shin érezte, hogy a basszeros ujjai helyett, már valami más csúszott fel, játszi könnyedséggel, még is eszméletlen örömet okozva a dobosnak.

Majd Toshy először lassan, majd egyre gyorsabban elkezdett mozogni a dobosban, addig ameddig mindketten el nem érték a csúcsát minden örömnek.

Azután a basszeros elfeküdt Shin-chan mellett és újra azzal a most már elégedett kaján mosollyal ránézett.

Shin Toshy felé fordult, még mindig egy kis pirral az arcán

- Nah? Ki a szex király? – Toshy

Shin elnevette magát

Toshy értetlenül nézte

- Most min nevetsz???!!!

- Te olyan lüke vagy… - Shin

- Miért? – Toshy

- Szted miért hagytam elől a dobverőket másodjára is? És kit érdekel, hogy elvitted őket? Majd visszaadtad volna, ha nem jövök utána. – Shin

Toshy értetlenül nézte, majd leesett neki

- Te ezt végig így tervezted? – Toshy

- Szted miért jöttem még is utána? Ha te nem lépsz akkor, akkor én tettem volna meg. – Shin

Majd lassan felállt a basszeros mellől és elkezdte összeszedni a ruháját, és a dobverőket

- Elterveztem, hogy most egyedül vagyunk próba szerencse. – Shin – úgy is unatkoztam

Majd kiment a szobából, és az ajtóból egy puszit dobott a még mindig az ágyon fekvő Toshy-nak.

- Hé! De azért este még ráérsz ugye???? – kiabálta Shin után a basszeros

END